Inkább a villanykörte becsavarásnál kellett volna maradnom. Vagy az uram szerint a fakanálnál. Lassan már csak két kezemen tudom megszámolni, hogy hányszor megírtam ezt a posztot, de mindig elszállt. Pedig bele kell húznom, ha olyan híres blogger szeretnék lenni, mint a szomszéd apuka.:)

Lassan egy hónapja blogolok, ami először jó mókának tűnt. Aztán egyre több cukimukiédibédi kommentet kaptam unatkozó anyukáktól. Pedig én nem új barátokat akartam szerezni, hanem a régieket szórakoztatni kalandjainkkal. Aztán az is elkezdett idegesíteni a régi blog oldalon, hogy a legtöbb anyuka valami érdekes orgián vett részt, ami után nem gyerekeik születtek, hanem cuki manók és mókuskák. Nincs rendes nevük?! A gyerek az gyerek! Esetleg büdös kölök néha! Arról már ne is beszéljünk, hogy egyesek túl sokat lógtak a nyelvtan órákról,és a helyesírás javító program nem győzte piros festékkel. Az utolsó csepp pedig az volt a pohárban, mikor családom is rátalált addig előttük titkos blogomra. Tudom, hogy nehezen lehetnek titkaim, ha az egy négyzetméterre jutó pletykás nőszemélyek száma meghaladja a másfelet. De könyörgöm, legalább a világhálon hadd legyek egyedül!

Szóval csak az kommenteljen, aki nem cukizik, és tud helyesen is írni (különben beírok neki egy egyest)! Egyébként meg jó szórakozást mindenkinek itt az új blogomon!